NYELVTAN TÉTELEK
|
A hangok találkozása, mássalhangzótörvények ? A magánhangzótörvénvek ? Hangrend (magánhangzó-harmónia) Törvényszerűség a szó hangszerkezetében, amely szerint az egyszerű magyar szavakban csak elöl képzett (palatális) vagy hátul képzett (veláris) magánhangzók szerepelhetnek. A csak palatális magánhangzókat tartalmazó szó hangrendje magas, a csak veláris magánhangzókat tartalmazó szó hangrendje mély. A szóösszetételek, a kölcsönszók és a hangtörténeti változások miatt létrejöttek vegyes hangrendű szavak is. A magánhangzó-harmónia alapnyelvi örökség. ? Illeszkedés Az illeszkedés a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra, vagyis a szótő hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét. Ez a törvény természetesen csak azokra toldalékokra érvényes, amelyeknek van magas-mély alakváltozatuk (-ban/-ben, -tól/-től, -ság/-ség). Magas hangrendű szavakhoz magas hangrendű toldalék járul,, mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék járul. Vannak nyelvünkben háromalakú toldalékok is (-on/-en/-ön, -hoz/-hez/-höz). Itt a magas hangrendű párnak van egy ajakkerekítéses (labiális) és egy ajakréses (illabiális) változata is. Ha a magas hangrendű szó utolsó szótagjának magánhangzója ajakréses, akkor az ajakréses toldalék illeszkedik, ha ajakkerekítéses az utolsó szótag magánhangzója, akkor az ajakkerekítéses magánhangzó járul a szóhoz. Ezt a hangváltakozást nevezzük ajakműködés szerinti illeszkedésnek. A fiam, nyilat, hat stb. szóalakokban mélyhangrendű a toldalék (illetőleg a kötőhangzó). Ennek nyelvtörténeti okai vannak. A vegyes hangrendű szavak illeszkedése bonyolultabb és bizonytalanabb: ? Ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, akkor a toldalék is mély hangrendű: leánynak, bíróságra ? Ha az utolsó szótagban ö, ő, ü, ű van, akkor a toldalék magas hangrendű: sofőrrel, kosztümben ? Ha az utolsó szótagban é, i, í van, akkor a toldalék általában mély hangrendű: kávéval, kocsiban ? Ha ezek a hangok a szó belsejében is előfordulnak, akkor ingadozik a toldalékolás: pozitívan - pozitíven ? Ha az utolsó szótagban nyílt e van, akkor ingadozik a toldalék hangrendje: Ágnessal - Ágnessel Összetett szavakban a toldalék az utótag hangrendjéhez igazodik. A toldalék hangrendje itt jelentéselkülönítő szereppel rendelkezik (honvéddel - Honvéddal). ? A mássalhangzótörvénvek A mássalhangzók egymás mellé kerülve, illetve bizonyos hangkörnyezetben szabályosan képzésbeli változásokon mennek keresztül, illetve változást okozhatnak egymásban. Ezeket a szabályszerű változásokat nevezzük mássalhangzótörvényeknek. Ezek a változások automatikusan mennek végbe, a mássalhangzók képzésmozzanataiban lévő távolságokat, különbségeket csökkentik vagy hidalják át, a kényelmesebb ejtést szolgálják. ? A hasonulás A hasonulás során két szomszédos mássalhangzó közül az egyik oly módon változtatja meg a másikat, hogy helyette egy másik hang keletkezik. A hasonlítás iránya kétféle lehet, hátraható (a későbbi hang hat az előzőre) ás előreható (a korábbi hang hat a későbbire). Ha a változás csak egy képzésmozzanatot érint, és az alkalmazkodó hang nem válik teljesen azonossá a hasonlító hanggal, akkor részleges hasonulásról beszélünk. A részleges hasonulásnak két fajtája van, a. zöngésség szerinti részleges hasonulás, melynek során a két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen, és a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az elöl állót. A zöngésség szerinti részleges hasonulásnak két alfaj van: ? A zöngésség szerinti részleges hasonulás mind morfémák, mind összetett szavak tagjainak határán, mind az egyes szavak határán létrejön. A helyesírás ezt a hasonulást nem jelöli, de egyes esetekben az íráskép a kiejtést követi (keszkenő = kéz + kendő, lélegzet < lélek, lagzi < jóllakik, szitkozódik LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||